A szőlő és a hozzátartozó pince a II. világháború után került a család birtokába. Nagyapám, aki a falu pékje volt, még napszámosokkal műveltette a területet, a szüret volt a család feladata. A felső 600 nöl és az alsó 300 nöl szőlő gyalogművelésű volt. Fő fajták az Olaszrizling, a Szürkebarát, Juhfark és az Ezerjó voltak.

 

Nagyapámról apámra a 80-as évek végén szállt át az irányítás és a munka. A gazdasági nehézségek ellenére fokozatosan művelésmód váltás történt egyes függönyre. Új fajtaként megjelent a Viktória gyöngye, a Bianka, a Zenit, majd később a Rozália és a Cserszegi fűszeres. A gépesítések révén ki lehetett váltani a kézi munka egy részét, hatékonyabbá vált a szőlőtermesztés. A minőségi javulás meghozta az eredményeket, több borunk érmeket nyert a helyi, a körzeti és a megyei borversenyeken.

Az elmúlt években újabb generációváltás történt, a szüret és a borászat egyre inkább rám hárul, a szőlészet egy részét még apám intézi. Mivel a korszerűbb művelésmód miatt megnövekedett a szőlőtermés, nyitni kellett a piac felé.

A marketinges igényeknek megfelelően indult a honlapunk, veszünk részt a Nyitott pince Napokon, és igyekszünk megjelenni egyre több fórumon. Hisszük, hogy jó úton járunk, és reméljük, hogy ebben a látogatóinknál is visszaigazolást nyerünk. Reméljük alkalmuk lesz megtapasztalni a hely nyugalmát, érezni az erdő közelségét, élvezni a családias hangulatot.